A legelterjedtebb póker-sztereotípiák

Számtalan sztereotípia születik nap mint nap az élet minden területén. Ilyen sztereotípiák például, hogy: „a szőke nők buták”, „a tetoválást hordó emberek megbízhatatlanok”, „a szakácsok kövérek”, „az olaszok hangosak” stb. A filmek is rásegítenek ezekre az elképzelésekre: rendre olyan irreális, sokszor idealisztikus szituációkat teremtenek, melyek a valóságban egészen másképpen vannak, illetve amelyek nem „húzhatóak rá” minden egyes hasonló helyzetre, vagy személyre.

A sztereotípiákat a póker sem ússza meg. Lássuk, melyek a legelterjedtebb nézetek!

1. A kezdők szerencséje

Sztereotípia: A filmekben mindig van egy ember (általában szőke, törékeny és naív nő), aki először ül a pókerasztal mellé, kis rábeszélés után, vállalkozik egy texas holdem partira. Először komolytalanul és sután veszi fel a kártyáit. Természetesen nyer, és egyre jobban belejön a játékba. A játékos végül elégedetten távozik a hatalmas nyereménnyel, melynek nulláit látva még a leggazdagabb brókert is elfogja az irigység.

A valóság: a póker valójában sokkal, de sokkal több tanulást igényel. Nagyon ritka, hogy valakinek ekkora szerencséje legyen, mint a filmek szereplőinek. A játékosok hosszasan tanulmányozzák előtte a szakkönyveket, blogokat, és rengeteget gyakorolnak. Szellemileg és mentálisan tréningeznek, edzik magukat. A csúcsra vezető út igen hosszú, amit nem igazán lehet lerövidíteni. Az, hogy az ember pénzt is nyerhet, csak a hab azon a bizonyos tortán.

2. Függő játszmák

Sztereotípia: Sápadt fényben derengő, titkos pókerklubok, az asztal fölé görnyedő, kopaszodó, „a szeme se áll jól” típusú családapák, akik éppen aznap kártyázzák el az asszony ékszereit. Aztán az autót. Később a házat. Utána pedig a saját nadrágjukat. Otthon pedig mindig sikerül valamilyen kifogást gyártani a zsörtölődő feleségnek, miért hiányzik a teljes konyhapénz.

A valóság: Attól még, hogy valaki szeret játszani, nem jelenti azt, hogy függő is. A legtöbb ember tudja a mértéket, ha játékról van szó. Csak annyit költ rá, amennyit megengedhet magának, illetve csak akkor vág bele nagyobb játékba, ha már megvan a kellő tapasztalata hozzá (lásd: 1. pont). Emellett vannak, akik csak a saját szórakoztatásukra játszanak, akár tétek nélkül, például egy családi grillparti keretében, vagy a számítógép előtt a kedvenc foteljükben.

3. Póker életérzés

Sztereotípia: Hatalmas, csillogó pókerpaloták Las Vegasban, méregdrága whiskey , nyitott tetejű autó, és persze a legszebb nők. Hanyag elegancia az Armani öltönyben, és az elengedhetetlen fekete napszemüveg. Órákig tartó „blöff párbaj”.

A valóság: a filmek itt is csak ferdítenek. Játék közben ugyanis tilos inni. Ha valaki illuminált állapotba kerül, nehezebben tud a játékra koncentrálni és akaratlanul is többet hibázik. Az Armani öltöny, a napszemüveg, az autó és a nők pedig maximum Vegasban stimmelnek, a legtöbb pókerjátékos egyszerű apuka/anyuka vagy fiatalember/nő, akik profi szinten űzik a játékot.